A gimnáziumi éveimben nagyon szerettem a vintage ruhákat. Volt bennük valami különleges: történetük volt, karakterük volt, és segítettek abban, hogy a stílusom kicsit más legyen, mint a többieké. Szerettem azt az érzést, hogy egy-egy darab nem jön szembe minden második emberen az utcán és megadja azt az érzést, hogy „igen, ez ikonikusan én vagyok”.
Aztán jött az egyetem, amikor nagyvárosba költöztem. Hirtelen minden sokkal elérhetőbbé vált: plázák, fast fashion üzletek, egyik leárazás a másik után. A korábbi, gondosan válogatott vintage darabok mellé egyre több olyan ruha került a szekrényembe, amit kevésbé átgondoltan vettem meg. Főleg mintás pólók, amik esetleg tükrözték az aktuális hangulatomat, de persze ezeket aztán nem igazán tudtam kihasználni és csak tornyosultak a szekrényemben.
És bár egy ideig jó érzés volt a bőség, valahol közben a stílusom elkezdett kifakulni, hétköznapibbá válni. Jellegtelenebb lett. Az a különlegesség, amit korábban annyira szerettem, lassan háttérbe szorult.
Közben két város között ingáztam, és a ruháim folyamatosan „rossz helyen” voltak. Amikor szükségem lett volna valamire, általában a másik városban maradt. Hiába volt sok ruhadarabom, valahogy mégsem állt össze belőlük egy működő gardrób. Ez az élmény nagyon jól megmutatta: a sok ruha nem feltétlenül jelent jó stílust.
Később, amikor már csak egy városban éltem, sok minden egyszerűbb lett. Kevesebb ruhadarab is elég volt. De ekkor szembesültem a következő kihívással: visszatalálni a saját stílusomhoz, ami idővel megváltozott. Hiszen én is változtam. Az idő múlásával, az új szerepekkel, az élethelyzetekkel együtt a stílusom is átalakult. Ami régen „én voltam”, már nem feltétlenül működött ugyanúgy.
Ekkor értettem meg, hogy a stílus valójában nem egy fix pont, amit egyszer megtalálunk, és onnantól kész. Sokkal inkább egy kreatív folyamat. Egy játék, kísérletezés, újraértelmezés. Néha visszanyúlás a régi inspirációkhoz, néha teljesen új irányok kipróbálása.
És talán pont ez benne a legizgalmasabb: hogy valójában soha nincs vége, de sokkal inkább hasonlít egy körfolyamathoz, mint egy egyirányú utazáshoz.
Ha szeretnél inspirációt a tudatosabb öltözködéshez, a vintage darabokhoz és a saját stílusod felfedezéséhez, kövesd a maradó. Instagram és Pinterest oldalát.
És ha kíváncsi vagy a gondosan válogatott darabokra is, nézz majd körül a hamarosan nyíló webshopban is – már alig várom, hogy megmutathassam.
